Földrajz és történelem - Egy vegyes témájú óra értékelése

Sziasztok!

Ezen posztomban a múlt héten megtörtént mikrotanításra kellene reflektálnom, de mivel sajnos egyéb egyetemi kötelező elfoglaltságom volt aznap, így a foglalkozási terv alapján fogok Nektek egy kis elemzést írni. Az órát általános iskola nyolcadik osztályára tervezték, és a fő cél Magyarország történelmi, kulturális, természet- és gazdaságföldrajzi sajátosságait hivatott kiemelni. Az alapkoncepció lényegében: külföldi diákok jönnek a városba, és a diákoknak kell prezentálni nekik Magyarországról. Na de akkor lássunk is hozzá.

Ennek értelmében az óra alapja egy bevezető óra volt, amely a felépítésében is tökéletesen tükröződött. Az elején egy kisebb ráhangolódással kezdték az órát, a motiváció felkeltése is elsődleges szempont volt. A föntebb meghatározott célok miatt ez nagyon fontos dolog, hiszen amennyiben a diákok érdeklődését nem sikerül felkelteni, úgy sokkal kevésbé lesz sikeres az egész projekt, és itt nem csak a tanórára kell gondolnunk. Azt a tudást, amit összeszednek az adott órán, az alapján fognak később megalkotni személyfüggően egy bizonyos prezentációt, amelyet később előadnak a külföldi diákoknak. A motiváció felkeltésének fontosságát nem hiszem hogy túlságosan ki kellene emelnem, mindenki tisztában van vele, hogy egy diák akkor adja ki a keze közül a legjobb munkát amennyiben személyes érdeke, érdeklődése áll a dolog/munka hátterében. Ahhoz hogy ez a projekt sikeres lehessen, és ne legyen túl sok az információ, az óra első részében a tanárok a TeamUp nevű alkalmazással csoportokra osztották az "osztályt". 

Az óra következő része az anyag feldolgozása volt. Minden csoport kapott egy-egy témát, amelyet közösen kellett feldolgozni. Fontos szerintem megjegyezni, hogy a témák szétosztása is teljesen jó volt, minden előre megemlített téma kikerült feldolgozásra, és nem voltak átfedések két csoport anyagrésze között. Ez a diákoknál azért is fontos, mert így a saját munkájukat nem érzik feleslegesnek, hiszen az adott témával csak ők foglalkoznak, és majd csak ők fogják bemutatni. Adatokat kellett kigyűjteni, majd rendszerezni, és végül egy kivonat készítése. A kivonat készítése bármilyen IKT-s eszközzel történhetett. Ez véleményem szerint azért rendkívül jó ötlet, mert ahogyan az a foglalkozási tervben is le van írva, minden diák olyan eszközzel - ppt/pptx, Prezi, MindMeister - fogja megalkotni az összesítést amelynek a használatában otthon van. A kivonat típusa plakát volt, amelyhez mindenki nagyon jó leírást kapott, konkrét instrukciókkal, így jól keretek között volt tartva a feladat, főként, hogy az Online Stopwatch alkalmazással az eltelt/hátralévő idő is folyamatosan a diákok szeme előtt volt. Ötletek, tippek, források, minden a csoportok rendelkezésére állt. Ez véleményem szerint - látatlanban is - de nagyon jól kigondolt, és megvalósított feladat volt, amelyben azért volt kihívás bőven. Ennek a használatával véleményem szerint vigyázni kell, de mindössze csak annyira, hogy amennyiben akkor csinálnak először ilyen plakátot a tíz perces időkorlát lehet hogy kicsit rövid. De természetesen amennyiben ez a feladattípus már gyakoroltatva van az osztállyal, akár ha rajz órán már készíteniük kellett plakátot, akkor nem igazán lehet ebből gond. Valamint az IKT-s háttér is jelentősen lerövidíti a plakátkészítés idejét, hiszen egyszerűbb egy plakátot a laptopon létrehozni, mint papíron. A képek beillesztése jóval könnyebb, mint rajzolni, így jóval rövidebb idő alatt igényesebb végeredmény érhető el a gyakorlatlan kezekkel is. 

Az óra következő részében csoportonként egy szószóló bemutatta az elkészült plakátokat, amelyeket az interaktív táblára vetítettek ki az osztály elé. Egyesek talán úgy gondolhatják, hogy az ilyesfajta bemutatós feladatok talán feleslegesek lehetnek, viszont szerintem nagyon fontosak. Gondoljunk csak bele, hogyan máshogy fejleszthetnénk a tanulók beszédkészségét? Azt, hogy legyűrjék a lámpalázat az osztály előtt, majd később akár az iskola tömege előtt, az iskola után pedig a munkahelyükön egy ülés során, ahol prezentálniuk kell, nagyon fontos. Ehhez pedig a gyakorlást már az általános iskolában érdemes elkezdeni, én személy szerint ezért tartom jó dolognak a szóbeli feleltetést is. De erről majd egy kicsit később, először haladjunk végig az óra menetén. A plakát bemutatásának végső része az volt, hogy megbeszélték, mit tettek volna még rá, mit hogyan alakítottak volna, ha több idejük marad rá. Ez egy nagyon jó elgondolás, hiszen ha az egész osztály együtt ötletel, azt később, akár otthon, vagy szakkörök időkeretein belül be is lehet fejezni, így egy még teljesebb képet adhatnak majd át a külföldi diákoknak a tanulók, és nem utolsó sorban ők maguk is sokkal elégedettebbek lehetnek a saját munkájukkal.

A tanárok ezután egy rövidke, de annál fontosabb részben értékelték, és lezárták a folyamatot, nyitva hagyva a lehetőséget a projektek folytatására. Az értékelés módja frontális volt, ami szerintem teljesen kielégíthette az igényeket. Ha nincs idő hosszasabb elmélkedésre, ami valljuk be sokszor előfordulhat, ez a módszer véleményem szerint tökéletesen megfelelhet a célnak. Értékelés nélkül egy órát sem szabad befejezni, és jobb híján ez is egy jó módszer, ha valaki jól tudja alkalmazni.

Összességében sajnálom, hogy személyesen nem lehettem ott, így a beszámolóm is inkább csak elméleti alapokra helyeződött, sajnálatos módon. Viszont a foglalkozási óratervből egy dolog nagyon megragadta a fantáziámat. És akkor itt vissza is térek a fentebb elindított gondolatomhoz. A saját órámon biztosan sokat fogom alkalmazni a szóbeliséget mindenféle kontextusban. Egy kicsit visszavezetve, már az érettségin is sokan nagy akadályba ütköznek, amikor a szóbeli részre kerül sor. Sok tanár abba a hibába esik, hogy alig felelteti a diákokat szóban, illetve nem ad nekik olyan feladatot, amelyben akár beszélniük kell az osztály előtt. Ez véleményem szerint hatalmas hiba, és nem lehet azzal takarózni, hogy "Nincs rá idő." , "Gyorsabb a dolgozat, és mindenkit lefeleltetek.". Ezek rossz kifogások. Véleményem szerint arra van idő, amire szakítunk. A szóbeli készségek fejlesztése pedig egy nagyon fontos feladat, ennek a kompetenciának a tökéletesítése sok időt vehet igénybe, ezért kell minél korábban elkezdeni. Hiszen ahhoz, hogy értelmiségi, az életben jól boldoguló embereket adhassunk ki az iskola kezei közül, ahhoz minél több kompetenciát kell fejlesztenünk még az előtte lévő években. Tudásszomjas, értelmes, életrevaló fiatalokat adni a társadalomnak, ez véleményem szerint a legfontosabb tanári feladatok egyike. Sőt. Végül is ez maga a tanítás lényege. Vagy nem?

Reni